Fekete Pákó
szül: Lapide Oludayo

(1976 Ibadan, Nigéria – 2010 Telki, Magyarország)

-néprajztudós, kulturális antropológus, sakknagymester-

Rendkívül gyors lefolyású, gyógyíthatatlan betegségben elhunyt a tudományos publikációiban szerzőként a tekintélyt parancsoló Fekete Pákó nevet használó Lapide Oludayo(†34). Néhai Fekete Pákó nemzetközi jogi tanulmányok folytatása céljából érkezett hazánkba, azonban már az első szemesztert követő vizsgaidőszak alatt nyilvánvalóvá vált, hogy szárnyaló tehetségének nem szabhat gátat e száraz diszciplína. Az ELTE Tanulmányi Hivatala javaslatára, a Kulfoldi Diákok Szövetségének tudomásulvétele mellett, ezért páratlan szürkeállományát más, színesebb területeken kamatoztatta.

Korszakalkotót elsősorban a folklorisztika-, valamint a kulturális antropológia területén alkotott. Emberi ésszel szinte felfoghatatlan mennyiségű tudományos publikációi ellenére egyáltalán nem volt egy tipikus szobatudós. „Add ide a didit!” – című kandidátusi értekezését évekig tartó terepmunka előzte meg. Testileg-lelkileg teljes egészében belevetette magát a kortárs vidéki playbackes haknizás kutatásába. Kultúrmissziója különösen a faluszéli diszkók mögötti kukoricásokban hatott megtermékenyítően a helyi népszokások színesebbé tételére.

Egyes tájegységekben ezzel kilencven éves hagyományt sikerült újjáélesztenie. Az első világháborút követően bevonult francia-antant csapatok II. Szenegáli Hosszúdárdás Dandárjának portyázása óta nem volt rá példa, hogy az apróbb falvakban a közbeszédben ehhez hasonlóan különböztessék meg a leányanyák gyermekeit:

- Te Jóska, ez a lila susogós dzsekis csöppség most a Fejős Hajnalkának, vagy a Nagykanász Dzsenifenrek a kis csoki pulyája?

Fekete Pákó a legtöbb Élő-pontszámmal rendelkező Magyarországon élő sakkozó, annak ellenére, hogy későn, felnőtt fejjel tanult meg sakkozni. Egyik Makó melletti turnéjára utazva, még Lajosmizse előtt bennragadtak egy dugóban az M5-ös autópályán. Az unatkozó polhisztort ekkor tanította meg a hakni-mikrobuszban egy securytis háttértag a stábból a játék alapjaira. E páratlan géniusz szinte pillanatok alatt olyan magas szinten sajátította el a sakkjáték csínját-bínját, hogy mire leértek Szegedig, az egyik benzinkúton, ahol megálltak pisilni, egy ötperces gyorsjátszmában futó-előnyt adva győzte le Lékó Pétert.

A Magyar Sakkszövetség Fekete Pákót a saját halottjának tekinti és emlékének ápolására életnagyságú, ébenfából faragott, stilizált sötét parasztot formáló szobrot emelnek.

- A Magyar Tudományos Akadémia Géniuszállomány Fenntartó Intézete hozzájárult, hogy Fekete Pákó és a szintén nemrég elhunyt másik zseni, Ifj. Gáspár Győző – Győzike lefagyasztott spermiumaiból a lányaim is kaphassanak egy-egy adagot. A világ egyik legelismertebb, Tel-Aviv-i mesterséges megtermékenyítő intézetében kerül sor a beültetésre. Amennyiben a harmadik generáció is egymásnak fog utódokat nemzeni, akkor a tudomány mai állása szerint felfoghatatlan szellemi képességű szuperemberek fognak születni! – nyilatkozta Polgár László, a sakkzseniket nevelő Polgár lányok édesapja.

Miután értesült róla, hogy a nem is olyan távoli jövőben egyharmad rész Polgár lányok-, egyharmad rész Fekete Pákó és egyharmad Győzike génállományát hordozó ivadékok fogják benépesíteni a Kárpát-medencét, Vona Gábor, a Jobbik elnöke így üdvözölte a hírt:

- Már csak ez hiányzott a magyarság felemelkedéséhez!

A Szőcs Géza kulturális államtitkár által felállított, történészekből, festőművészekből, színfizikusokból, és színkémikusokból álló interdiszciplináris tudományos bizottság megállapította, hogy Fekete Pákó múltja patyolattiszta. Soha sem volt vörös, ezért a látens kommunista Szabó Ervin helyett a Fővárosi Könyvtár abban a megtiszteltetésben részesül, hogy felveheti Fekete Pákó nevét. A FSZEK rövidítést az F2PK (Fővárosi Fekete Pákó Könyvtár) váltja fel.

Így, hogy posztumusz fény derült Fekete Pákó önfeláldozó, antikommunista múltjára, az állami pompával megrendezett temetésen a sztálinista diktatúra gaztetteit leleplező remekművet, Arthur Koestler: Sötétség Délben című regényét olvasták fel. A felolvasást Anettka tartotta, aki a jól ismert turbó-hadaró beszédtechnikájával a 274 oldalas könyvet hat perc huszonhét másodperc alatt tudta le. Amikor a felolvasása áttörte a hangsebességet, a szomorú ceremónia résztvevői azt hitték, hogy a regény-főhős Rubasovot kihallgatói nukleáris bomba bevetésével is kínozták.

A gyászszertartás záróakkordjaként az Emil Rulez zenekar előadta az Ebola Cola című számot.

 ÉLETRAJZI ADATOK

 Lapite Oludayo (Ibadan, Nigéria, 1976. április 17.), ismertebb nevén Fekete Pákó énekes, kongadobos. Elsősorban mulatós dalairól és botrányairól híres. Nős, két gyermek édesapja.^[2]

Élete

1994-ben ösztöndíjjal érkezett Magyarországra és az ELTE jogi karán nemzetközi jogot hallgatott.^[3] 6 éves kora óta (1975) zenél, Nigériában számos profi zenekarban játszott, mint kongás és énekes. Magyarországon az Afro Bongo tradicionális afrikai zenét játszó zenekarban szerepelt először, később kongashow-val szerepelt az ország több klubjában. Első lemezén magyar mulatós dalokat énekelt, amire szerinte nagyon jól lehet kongázni.

Harmadéves volt az ELTE jogi karán, amikor rájött, hogy őt csak a zene érdekli. Saját bevallása szerint mindig is zenész volt, már kisgyerekkorában is, Nigériában, ahol volt egy zenekara. A családja nem gazdag, így ösztöndíjasként került hazánkba, mint a nővére is.

Eleinte nem volt könnyű dolog a zenészpályán elindulnia, de végül találkozott a Firestarter Kiadó embereivel. Ők adtak neki „nevet”, bár eredetileg Fekete Palkónak szerették volna elnevezni, de mivel ezt nem tudta rendesen kiejteni, ezért a Pákó mellett döntöttek.

Gyermekei

Bár a sajtóban többször napvilágot látott a hír, hogy 10-nél is több gyermeke van, utóbb kiderült, hogy igazából két gyermek édesapja.^[4]

Első gyermekét, az 1998-ban született Rajmundot volt felesége eltiltotta tőle.

Második gyermeke 2008. március 11-én este született meg Lapite Plank Bence néven.^[5]

Forrás:Wikipedia