Elhunyt Vizi Elek Szilveszter (†74) a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi tagja.
- Nemrégen a legendás Puskás Öcsi, majd szegény Varga Zoli, most pedig Vizi E. Szilveszter is távozott az élők sorából. Pótolhatatlan veszteség ez a magyar labdarúgásnak.– nyilatkozta Dr. Mezey György a szakma nevében a hivatásos labdarúgók részéről. Az MLSZ amatőr tagozata képviseletében a francia származású Raymond Domenech Mester búcsúztatta, aki a bivalybasznádi Törekvés Sport Egyesület labdarúgó és kötélhúzó szakosztályának edző-szertáros-mindenese.
- Veszter, mert focista berkekben világszerte csak így szólítottuk, hatalmas sportember volt. Temetésén nem csak mint egykori sporttársa, szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy jó barátja, hanem mint a Német Labdarúgó Szövetség hivatalos képviselője is jelen leszek. – jelentette ki, a hazai labdarúgó berkekben Vizihez képest talán kevésbé ismert, de egykor szintén sikeres labdarúgó, majd országa szövetségi kapitánya, a német Franz Beckenbauer.
Talán kevesen tudják, de Vizi E. Szilveszter a labdarúgó szövetségben betöltött pozícióját megelőzően is tagja volt és haláláig tagja is maradt a Magyar Tudományos Akadémiának, mi több 2002 és 2008-között a szervezet elnöki posztját is betöltötte. Az MLSZ Vizi E. kinevezésével párhuzamosan, viszonossági alapon a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választotta a korábban csak levelező tag Torghelle Sándort. A kiváló csatár, és egyben klasszika-filológus [fő kutatási területete: Zénó munkássága – a Szerk.] fogja a gyászszertartáson az elhunytat a hazai futballsport képviseletében búcsúztatni. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség a temetésre az ékesszólásáról messzeföldön híres gall csatárt, Nicolas Anelkát delegálta.
ÉLETRAJZI ADATOK:
Vizi E. Szilveszter (teljes nevén: Vizi Elek Szilveszter, Budapest, 1936. december 31.) Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, ideggyógyász, egyetemi tanár, A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökségi tagja, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A központi és perifériásidegrendszer ingerület-átvitelének neves kutatója. Tevékenysége a tudományos ismeretterjesztésben is jelentős. 1989 és 2002 között az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet főigazgatója. 1996 és 2002 között az MTA egyik alelnöke, majd 2008-ig elnöke.
1955-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, majd átment a Budapesti Orvostudományi Egyetemre, ahol 1961-ben szerzett orvosi diplomát. Diplomájának megszerzése után az egyetem Gyógyszertani Intézetének tanársegédje lett. 1967-ben kapta meg adjunktusi, 1974-ben egyetemi docensi kinevezését. 1977-ben vette át egyetemi tanári megbízását. Emellett 1977-től 1981-ig az Egészségügyi Minisztérium tudományos kutatási főosztályának helyettes vezetője volt. 1981-ben kinevezték az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettesévé (ezután távozott a Gyógyszertani Intézettől). 1989-ben bízták meg a kutatóintézet főigazgatói tisztségének betöltésével. Ezenkívül 1982-ben az Orvostovábbképző Egyetem (2000-től a Semmelweis Egyetem része) farmakológiai és gyógyszerterápiás tanszékének vezetője, illetve egyetemi tanára lett. Magyarországi állásain kívül huszonkilenc évesen Riker-ösztöndíjjal kijutott Oxfordba, ahol Sir William Paton munkatársaként dolgozott. 1969-ig kutatott Angliában. 1984-ben a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai tanszékének vendégprofesszora lett.
1969-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA több bizottságának lett tagja. 1985-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává. 1996-ban a tudományos köztestület alelnökévé, 2002-ben annak elnökévé választották (ekkor távozott főigazgatói posztjáról). 2005-ben újabb három évre megerősítették, így 2008-ig töltötte be tisztségét. Ezenkívül a 1992-ben a londoni Európai Akadémia (Academia Europaea), 1994-ben a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. A Belga Királyi Orvosi, az Oroszországi Orvostudományi és a Román Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Akadémiai tisztségein kívül több tudományos társaság elnöke volt: a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaságot 1995 és 2002 között, az Egészségügyi Tudományos Tanácsot 2001 és 2002 között vezette, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnál pedig 2000-ben választottak elnökké. 1990 és 2003 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt. Emellett tagja a Magyar Élettani Társaságnak és a Magyar Orvostörténelmi Társaságnak is.
Kutatási területe a központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolhatósága, a neuronok közötti kölcsönhatás, áthallás és preszinaptikus gátlás vizsgálata, valamint egyéb ingerület-átviteli kérdések.
Nevéhez fűződik többek között egy új agyműködési modell, valamint több idegrendszeri betegség neruobiokémiai módszerének kidolgozása. Vizi felfedezte az axonterminálison (a sejtaxon végződése) elhelyezkedő (alfa) receptorok ingerület-átvitelét preszinaptikusan (azaz ingerátadó módon) szabályozó szerepét. Jelentős eredménye, hogy az első neurokémiai bizonyítékát adta a preszinaptikus (azaz szinapszis előtti) moduláció nemszinaptikus mechanizmusának. Jelentős tevékenysége a tudományos ismeretterjesztés területén, így többek között a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként egyik elindítója volt a Mindentudás Egyeteme programsorozatnak, amelynek 2002. szeptember 16-án első előadója volt.
Több mint négyszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből számos könyv, illetve gyűjteményes kötet. Több munkát adott ki a tudomány 21. századi szerepéről, illetve a tudomány és a hit határkérdéseiről. Közleményeit elsősorban angol és magyar nyelven adja közre.
Nős, felesége Ádám VeronikaSzéchenyi-díjas orvos, biokémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Egy leány- és egy fiúgyermek édesapja.
Forrás: Wikipedia