Két hete elhunyt Nicolas Sarkozy (†55), a Francia Köztársaság XXIII. elnöke, magyar származású jobboldali politikus. Halálhíréről a széles közvélemény csak temetése után értesült.
Sarkozy politikusként és férfiként is újraértelmezte a francia államférfiakról alkotott képet; adóreformja és a bevándorlási politikája merész újításokat tartalmazott, nem félt a kitaposott útról letérni, ugyanakkor magánéletére is az útkeresés volt jellemző: feleségét elhagyta szeretője kedvéért.
Rendhagyó módon halálhíre közreadásakor egyben temetéséről is beszámolhatunk. Zárt körben, csupán a család, a francia politikai elit, a kanadai Québec tartomány küldöttsége és a Magyar Köztársaság hivatalos delegációja búcsúztatta, pedig minden ország nagykövetsége megkapta a hivatalos értesítést a halálhírről és a temetés időpontjáról. Későn derült ki, hogy a szokásos francia felsőbbrendűség-tudat miatt a leveleket kizárólag francia nyelven küldte ki a Kancellária, és a diplomáciai protokollra való állandó hivatkozást (a diplomácia nyelve a francia) régóta megunó országok a francia levelekkel nem foglalkoznak, így az Elnök halálhíre csak a francia nyelvterületen vált ismertté.
- Sárközy apai ágon magyar volt, ezért elnökké választásakor egy francia fordítót is felvett a Külügyminisztérium a hatékony lobbizás érdekében – nyilatkozta Martonyi János magyar külügyminiszter. – Számításunk bevált, a temetésen a kevés kiválasztottak között képviselhettük Magyarországot, megkapva szinte a teljes francia politikai elit figyelmét. A szertartás utáni állófogadáson pedig a magyar delegáció hatékonyan fogyasztotta el a széles nemzetközi diplomáciai jelenlétre méretezett ételek jelentős részét, megtakarítva így két napra szóló napidíjat.
Észak-Afrika, és különösen a muzulmán kötődésű pártok örömüket fejezték ki a halálhírre, hiszen az Elnök politikája erősen szelektált a bevándorlók között, csak a Franciaország számára hasznos tudást birtokló emberek kaptak letelepedési engedélyt.
- Nicolas Sarkozy halálával is progresszív folyamatokat indított el – mondta Brice Hortefeux francia belügyminiszter. – Határainkat megnyitjuk az egykori angol gyarmatokról érkező bevándorlók előtt, mert ez az egyetlen esélyünk az angol nyelvtudásunk fejlesztésére. A született francia csak franciául beszél.
Az Angoltanárok Nemzetközi Szövetsége tizenöt új franciaországi nyelviskola alapítását jelentette be, és rendkívül kedvezményes tarifákat tettek közzé a csak franciául beszélők oktatására.
Nicolas Sarkozy temetéséről készült felvételt hétfő este sugározza a Magyar Televízió feliratozva.
Életrajzi adatok:
A Cours Saint-Louis de Monceau közép- és felsőiskolába járt a 17. kerületben, ahol közepes tanuló volt. Később azonban jogi doktorátust szerzett a Párizsi (Nanterre-i Egyetemen. Járt a Párizsi Politikai Tudományok Intézetébe is (Institut d'Etudes Politiques de Paris, vagy Sciences Po), de nem fejezte be (riválisa, Ségolène Royal itt végzett). Miután letette vizsgáit, a francia üzleti jogra szakosodott ügyvéd lett.
Politikai pályája 22 éves korában kezdődött, amikor Neuilly-sur-Seine, a gazdag párizsi külváros képviselőtestületének tagja lett. Az újgaullista Rassemblement pour la République (RPR, „Egyesülés a Köztársaságért”) színeiben a város polgármesteri székébe emelkedett, miután 1983-ban meghalt az addigi városvezető, Achille Peretti. Sarkozy, Peretti titkárának fiaként, közel állt a polgármesterhez. Az RPR egyik vezető politikusa, Charles Pasqua, maga akarta volna megszerezni a polgármesteri széket és megkérte Sarkozyt, hogy szervezze meg a kampányát, ő azonban Pasqua átmeneti betegségét kihasználva maga lépett a helyére. Ezzel ő lett az 50 000-nél több lakosú francia városok valahavolt legfiatalabb polgármestere. Ezt a posztot egészen 2002-ig tartotta meg. 1988-ban a Nemzetgyűlés képviselőjévé is választották.
1993-tól 1995-ig költségvetésügyi miniszter volt és Édouard Balladur miniszterelnök kabinetjének szóvivője.
A 2004. március 31-i kormányátalakításkor a pénzügyi tárca vezetését kapta meg. A feszültség közte és Chirac közt, illetve az új jobboldali kormánypárton, az UMP-n belül nőtt, mivel világossá vált, hogy Alain Juppé lemondása után Sarkozy a párt vezetésének megszerzését tűzte ki célul. Az is egyre világosabbá vált, hogy ezt a pozíciót ugródeszkának szánja a 2007-es elnökjelöltség megszerzéséhez. A France-2 tévécsatornán ebben az időben hangzott al Sarkozy egyik leggyakrabban idézett mondata, miután megkérdezték tőle, gondol-e az elnökválasztásra, mikor reggel borotválkozik. „Nem csak borotválkozáskor” – mondta Sarkozy.
2004 novemberében az UMP a szavazatok 85%-ával pártelnöknek választotta. Chirackal kötött megegyezése értelmében ekkor lemondott miniszteri posztjáról. A pártot megválasztása előtt megosztotta emelkedése és emiatt nagy politikai csata folyt a „sarkozisták”, mint Brice Hortefeux, és a „chiracisták”, mint Jean-Louis Debré között.
2007. május 6-án eldőlt, hogy Nicolas Sarkozy a francia köztársaság 23. elnökeként vonul be a történelemkönyvekbe, miután a szocialista Ségolène Royalt a választások második fordulójában nagy többséggel legyőzte. A választás végeredménye: 53,06%-46,94%.
Forrás: Wikipédia