Tegnapelőtt elhunyt Biszku Béla (89†)  és Charles Zentai (született: Zentai Károly) (88†). 

– Egyes történész kollégák szerint valójában e két idős úriember azonos napon bekövetkezett halála zárja le végleg a XX. századot. Jómagam nem osztom ezt az álláspontot. Való igaz, hogy sir Charles a negyvenes években, míg Béla, az Ember az ötvenes években végrehajtott cselekedeteikért férfiasan felvállalták a felelősséget, azonban ez az archetípus nem kopott ki a közéletből. A továbbélését tapasztalom a legfőbb hatalmi ágak képviselői részéről. Akár az ezer, de legalább hatvanegy éves alkotmányunk őrei között, de a negyedik hatalmi ág, a közkeletűen fékként és ellensúlyként aposztrofált köztársasági elnökaspiráns személyében is. Jómagam ugyan nem vagyok multimilliomos vállalkozó, vagy kiemelten magas jövedelmű közjogi méltóság, de magánvagyonomból kétmillió forinttal támogatom e típus továbbélését. Adományomat a Legfelsőbb Bíróság útján juttatom el az arra érdemesnek. – nyilatkozta Ungváry Krisztián történész.

Schmidt Pál, a köztársasági elnöki szék várományosa is hosszasan méltatta az elhunytakat.

- Karakán, a felelősség elől sohasem megfutamodó, igazi nagybetűs Jellemek.- Kifejtette, hogy e két, szép kort megélt bácsi, mint a társadalmunk megbecsült tagjai, rendkívül jó anyagi körülmények között éltek.

 - Ugyan az Ausztráliába kivándorolt, és ott több mint fél évszázadot töltött Zentairól túl sok információval nem rendelkezem, de például néhai Biszku Béláról tudom, hogy kiemelten magas nyugdíjban részesült és nagy értékű,  az általam is preferált, Budapest II. kerületi, kényelmes ingatlanban élt, ami talán némileg feledtette a kevesellt fizikai megsemmisítések miatti hiányérzetét. Köztársasági elnökként egyik első intézkedésem az lesz, hogy Biszku Béla leányait kitüntetem az ők, és édesapjuk szólásszabadság melletti karakán kiállásának elismeréseként.

(Kis színes bulvárhír az erre fogékonyaknak: Schmitt Pál az interjút követően, a diktafonját kikapcsoló bloggerina kollégánknak a következőt mondta: - Ifjú hölgyem, értem én a tréfát, de ne akarja, hogy viszonozzam. Kiskegyed egyébként felettébb kellemes látványt sejtető keblei felett ez a  „Los Angeles 1984” feliratú póló egy kicsit erős. Tudja, pár nap múlva jelezhetem, ha úgy érzem, hogy valaki nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Egy ilyen csinos hölgy, mint maga, gondolom jobban szeret inkább sportolgatni járni és nem pedig kihallgatásokra.1984-el mindent látó Nagy Testvérként is lehet ám poénkodni! )         

            ÉLETRAJZI ADATOK

Biszku Béla

(Márok, Bereg vármegye, 1921. szeptember 13.) szerszámlakatos, parlamenti képviselő, keményvonalas kommunistapolitikus, belügyminiszter (1957–1961), az 1956-os forradalom utáni megtorlás fő irányítója. 1989 óta a politikától visszavonultan él.

1937-ben lakatosinasként kezdett dolgozni a Wertheim Felvonó- és Gépgyárban. 1941–1942-ben a Marx és Méreinél, majd 1945-ig a Magyar Philips Művekben dolgozott.^[1]1938-ban bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba, 1943-ban belépett a Vasas Szakszervezetbe, 1944-ben a kommunista pártba. 1944–1945-ben az angyalföldi fegyveres ellenállás egyik szervezője volt. A háború után az MKPXIII. kerületi szervezőjeként, 1946-tól az MKP Budapesti Pártbizottságán dolgozott.

1949 májusában hat hétig az MDP Központi Vezetőség Káderosztályának alosztályvezetője, majd a Budapesti Pártbizottság Káderosztályának élére került. 1951-ben leváltották, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a politikai főiskolán. 1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára. A forradalom első napjaiban a XIII. kerületi pártbizottság tagjaiból, párttagokból és munkásokból fegyveres csapatokat szervezett a felkelők ellen.^[2] Az MSZMP Budapesti Politikai Pártbizottságának első titkára, a KB tagja (1956-1957), a Politikai Bizottság tagja (1957–1980).^[3] A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagja (1957. február 28.–május 9.), s mint ilyen megbízva a belügyek vezetésével (1957. március 1.–május 9.). Mint belügyminiszter (1957. május 9.–1961. szeptember 13.)^[4] közvetlenül irányította a forradalom utáni megtorlást. A minisztertanács elnökhelyettese (miniszterelnök-helyettes) 1961. szeptember 13-ától1962. szeptember 27-éig. 1962-től a KB titkára, de szembefordult Kádár János enyhülő politikájával, ezért felmentették tisztségei alól, és nyugdíjazták (1978). A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Számvizsgáló Bizottságának elnöke 1980-tól 1989-ig.^[5]

A rendszerváltás óta Biszku visszavonultan él budai otthonában. Családja 2010-ben perrel fenyegette meg az Uránia Nemzeti Filmszínházat arra az esetre, ha bemutatják a róla készült, Bűn és büntetlenség^[6] című dokumentumfilmet. Emiatt a mozi vezetése lemondott a tervezett vetítésről.^[7] A filmet így egy budai étteremben mutatták be június 16-án, ahol Biszku lányai is megtekintették azt, és végül hozzájárultak, hogy az Uránia is műsorára tűzze.^[8][9] A bemutatón egyébként több százan voltak jelen, ezért a filmet egész este folyamatosan vetítették.

Forrás: Wikipedia

Charles Zentai (Zentai Károly)

Az Ausztráliában élő, háborús bűnökkel vádolt Charles Zentai (Zentai Károly) kiadatását kizárólag Balázs Péter 18 éves magyar zsidó fiatalember meggyilkolásában való részvétele miatt kéri Magyarország az ausztrál hatóságoktól - írta szerdai számában a The Australian című napilap.

A lap úgy tudja, hogy a magyar kiadatási kérelem csupán erre az egy bűntettre vonatkozik, és nem szól azokról a háborús bűnökről, amelyek az eredeti, a magyar népbíróság által 1948-ban kiadott körözésben szerepeltek. Ez utóbbiban nemcsak Balázs meggyilkolásában való részvétellel vádolják Zentait, hanem azzal is, hogy 1944. október 15-e, a nyilaskeresztes hatalomátvétel után, a 101. transzporthadosztály tiszthelyetteseként több ízben önként részt vett zsidók összegyűjtésében és bántalmazásában. Amennyiben kiadják Magyarországnak, csak az első bűntett miatt emelhetnek vádat ellene - írja a The Australian.

Charles Zentai kedden jelent meg egy perthi bíróság előtt a kiadatás ügyében. A következő meghallgatást szeptemberre tervezik, addig meghosszabbították Zentai óvadékát is.

Michael Bowden, Zentai ügyvédje továbbra is védence ártatlanságát hangoztatta. Sajnálatosnak nevezte, hogy a szigorú ausztrál kiadatási törvények miatt ezt nem bizonyíthatja be ausztrál bíróság előtt, és közölte: ellenzik a kiadatást, ennek érdekében hivatkozni fognak Zentai korára, egészségi állapotára, az ellene felhozott vád óta eltelt időre és eljárásbeli hiányosságokra.

Forrás: MTI